Fuss tovább. Nem lehet megállni. Mindig van valami és egyre csak több lesz, amivel meg kell küzdeni, figyelembe kell venni, nem szabad kihagyni, még nem csináltam meg vagy nem jutottam el odáig.

Most itthon vagyok. Itthon és nem otthon. Kiszakadtam a mókuskerékből, de a lelkem még midig pörög annak ellenére, hogy éppen lazítok, vagy mi.

Itt van az év vége a nyakunkon, a munka is változóan pulzál, hol erőset dobbant, hol elcsillapodik. Mostantól a dobogás fog felerősödni, és tartani kell a tempót, fel kel készülni a következő évi küzdelmekre, úgy hogy közben jobbá teszünk mindent. Fejlesztünk és nem fejvesztünk, mert az nem vezet jóra. Kell az energia.

Már csak ez a fránya allergia hiányzott, hogy átrendezze az életem. Nem hibás senki, csakis én. Miért nem tartom kordában az immunrendszerem? Mivel tehetném helyre? Kineziológia, tüdőgondozó, párásító, gőztisztító, porszívó, homeopátia, inhalátorok, macskák, atkák, stressz. Kellene egy varázsmasina, amibe beledobva az összetevőket csak az jönne ki, amitől jól érzem magam. De ilyen egyelőre nincs, csak a saját kis világomban tudom ezt összerakni, és elképzelem, ahogy segít.

Ez most nem illik a képbe, meg kell tőle szabadulnom, elvégre most sok dolgom lesz, és szeretnék eljutni oda, ahová terveztem, így futnom kell tovább...