Tegnap szerencsém volt megtekinteni a Liszt Ferenc Zeneakadémia épületbúcsúztatójának egyik záróakkordját, Beethoven összes szimfóniáját adták elő, Kocsis Zoltán vezénylésével.

Azért ha belegondolunk nem mindennapi teljesítmény egy ilyen koncertsorozat, mivel a  jó öreg Ludwig bácsi kilenc szimfóniát alkotott életében, és az egyenként megközelítőleg 45 perces mű összesítve - szünetekkel - nyolc órán át tart. Három blokkban lehetett megnézni az előadást, három-három szinmfónia volt mindegyikben. Mivel ez borzasztó hosszú idő, ezért mi csak a második két blokkon voltunk ott, de megérte várni, az örömódával záródó koncert fantasztikus élmény volt. Beethoven lehet, hogy őrült volt, meg a vége felé egyre inkább süket is, de kétségtelenül zseni is. Jó érzés volt élőben megnézni, ahogy a zenekar (és az énakkar) hogyan rakja össze a kottán szereplő pontokat, volnalakat és egyéb zenei jelzéseket egy nagy kompozícióvá. Beethoven szimfóniáit gyakran hallgatom CD-n, de hihetetlenül más az egész, ha az ember látja a vonók cikázását, a cintányér összeütését, és a karmester lendületét, dinamikus mozgását a zenefolyamban.

A Zeneakadémia öreg és patinás épülete hamarosan megújul, a hónapban koncertsorozattal búcsúznak a zene jeles képviselői a 2011-es újramegnyitásig.