2009.06.13. 21:58| Szerző: Levy

Csend. Feszültség, megnyugvás, mozdulatlanság, várakozás, halál. Félelem, unalom, bukás, üresség.

Kate Voegele "Kindly unspoken" című dala jut eszembe, abból is a refrén egyik sora: "Silence speaks louder than words" - a csend hangosabban beszél, mint a szavak. És ez milyen igaz. Akárhányszor csend vesz körül, nincs semmi állandó zaj, akkor felerősödnek egyéb érzékeléseink. Apró részleteket veszünk észre, amelyek eddig fel sem tűntek, más aspektusban látunk hétköznapi dolgokat. Csak próbáljuk ki, dugjuk be a fülünket, és csináljuk azt, amit eddig is tettünk, csak annyi lesz a különbség, hogy nem halljuk a megszokott hangokat. Rájövünk, hogy a hallottak sokszor elhanyagolható információt adnak nekünk, illetve pont az ellenkezőjét is: hangok nélkül nem lesz teljes a kép, vagy rosszabb esetben nem is értünk meg dolgokat a hozzá kapcsolódó hang nélkül.

Valamelyik nap telefonáltam, és hogy ne zavarjon, lenémítottam a tévét. A hívás végén azonban leroskadtam a fotelbe, és elmerengtem. Néztem tovább a filmet, és nem is vettem észre, hogy már percek óta hang nélkül követem az eseményeket a képernyőn. Az arckifejezésekből, a mozdulatokból is megértettem a történet lényegét. Furcsa érzés volt.

Az életben is gyakran alkalmazható. Mondanak valamit, amihez párosul egy arc, egy mimika. A látottak nélkül is alkothatunk véleményt, ugyanakkor nem feljthetjük el a nem verbális kommunikáció erejét vagy hatását. Teljesen megmásíthatja a szavak jelentését.

Olyan valahol ez, mint az olvasás. Nincs szükség hangokra a lapokon elterülő betűhalmaz megértéséhez, mert a szükséges hangokat magunkban halljuk, elképzeljük, ahogy a látványt is. A csend elősegíti a fantázia kifejlődését. Erről a jó öreg Beethoven jut eszembe. A IX. szimfónia egyszerűen csodálatos zenei alkotás. Mindezt úgy hozta össze Ludwig bácsi, hogy  már szinte totál süket volt.

Most csend van. Csak a számítógép zúgását hallom, még az autók sem rezgetik be az üvegtáblákat. A változás szele is csak a fejemben fújdogál halkan, remélem, hogy nem csendesül el, mert akkor félő, hogy vihar lesz.

Címkék: csend silence  |   | Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://levy.blog.hu/api/trackback/id/tr461183286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása